Tom és a vásárlás

Ezt a naplóbejegyzést akár ma is írhattam volna, de szintén 9 éves kori gyöngyszem:

"Bizony Tom egyre jobban lép be a kiskamasz korba. Ma ezt meg is mondták neki, mire ő dühösen válaszolt, hogy ő nem is az. Ezt egy eladónő mondta, amikor bementünk Pesten egy ruhaboltba, ahol próbáltam neki egy jó kis cipzáras felsőt venni és kérdeztem, hogy tetszik-e neki. Nagyon dühös lett és csak hajtogatta, hogy menjünk ki mert őt nem érdekli a ruha, mert jó az neki, ami rajta van. Mondtam, hogy ez télre lesz, nem mostanra, de továbbra is hajthatatlan volt. Beletörődtem, nem vettem semmit. Érdekes módon, amikor kb. egy hete hoztam neki egy szürke szabadidőruhát, rettentő módon örült neki, felvette és tetszett is. Szóval nem annyira a ruhával volt a baj, inkább csak nem szeret vásárolni. Viszont ahogy a körúton tovább sétálva odaértünk egy SONY bolthoz, addig-addig könyörgött, amíg be kellett mennem vele műszaki ketyeréket nézni, és alig tudtam őt rábeszélni, hogy menjünk tovább... Hát, erről ennyit." Úgy gondolom, ez nem egyedi eset.